Most írok egy posztot, amit majd a következő karácsonyi szezonban jól elő tudok venni :D

Szeretném ugyanis elmesélni nektek pár ötletemet, amivel igyekeztem az idei ööö... tavalyi (ti megszoktátok már?) karácsonyt kicsit környezettudatosabb köntösbe öltöztetni.

A fa: ha karácsony, akkor az egyik legnagyobb kérdés a fa. Megszámolni sem tudom, hányszor futottam bele a kérdésbe különböző zöld blogokon, oldalakon, csoportokban, hogy kinek miért és milyen fája lesz. Azt hiszem, ezen hosszasan lehetne vitázni, mert mindenkinek megvannak az érvei a saját verziója mellett. Nekünk ez volt a második karácsonyunk a saját kertes házunkban, és már az első alkalommal eldöntöttünk, hogy se műfenyőt, se vágottat nem szeretnénk. Ha már van egy pici kertünk, akkor legyen cserepes. És sikerült! Az előző karácsony után a nyarat a saját cserepében húzta ki a fenyőnk, most pedig behoztuk, feldíszítettük, örültünk neki, és már újra a garázsban van, hogy szépen fokozatosan szokva a hőmérsékletváltozást pár napon belül visszakerüljön a kertbe. Szeretnénk még majd idén is behozni, de lehet, hogy kelleni fog neki egy nagyobb cserép, hogy azért tudjon növekedni. Mi ezzel az opcióval teljesen meg vagyunk elégedve.

Dekoráció: az előző karácsonyi felhozatalhoz képest az egyetlen újdonság egy adventi koszorú volt, amit egy remek workshopon én magam csináltam. Olyan szuperül égtek le rajta a gyertyák, semmi nem folyt sehova, hogy legközelebb simán újra elővehetem majd, csak 4 új gyertya kell rá. A karácsonyfadíszek és más karácsonyi cuccok nagy része amúgy 5-6 éves már legalább. Volt persze 2 olyan évünk, amikor nem is vettük elő, de nem is érzem szükségét minden évben beújítani valamit. Biztos eljön majd az idő, amikor megunjuk ezt a piros-fehér dizájnt, de egyelőre megvagyunk vele.

Adventi kalendárium: gyerekkorom óta nem volt ilyenem, de most szerettem volna csinálni a gyerekeknek. Sikerült egy egész kis pofásat összehoznom a lassan másfél éve gyűjtögetett wcpapír gurigákból, de oda már nem jutottam, hogy megtöltsem. A hónap eleje elég zaklatott volt mindenféle betegségek miatt, így ez most elmaradt, de legközelebb már legalább csak a töltelékekkel kell foglalkoznom.

És az ajándékok: a lurkóink kaptak egy jó nagy adag Duplót. Ez persze minden, csak nem környezettudatos, és le se írnám, ha nem a jófogáson szereztem volna. Igen, használt játék karácsonyra. Miért ne? A gyerekek a játékokat is majdnem olyan gyorsan növik ki, mint a ruhákat, és még akkor is, ha a Duplo meg a Lego több korosztályt vonz is, egyszer megunják, és már nem kell senkinek. Tele vannak a hasonló eladós oldalak, vagy a Marketplace a Facebookon, sőt külön csoportok vannak, ahol ezeket adni-venni lehet. Más gyerkőcének még sosem vettem használt játékot, de ha elég körültekintően keresgélünk, miért ne lehetne ilyet adni?

A férjemnek granolát készítettem. Sokszor eszünk müzlit, zabkását és hasonló dolgokat reggelire, innen jött az ötlet, hogy összedobok neki valami újat, amit aztán a munkahelyére is bevihet és ropogtathatja, amikor akarja. Kétféle készült: egy mogyorós-almás-fahéjas, és egy diós-mandulás-mazsolás-narancsos. Az egyiket egy régebbi zabkása dobozába, a másikat egy csatos üvegbe tettem. Nem költöttem rá egy fél vagyont, viszont élvezettel csináltam, rá gondoltam közben és jó érzés volt arra gondolni, hogy amikor majd a kezébe kerül, ő is rám gondom majd <3

Na és mit kapott mindenki más? Hát itt akadtak kihívások. Nem olyan könnyű ez nekem, mert az oké, hogy a saját életteremet alakítom, formálom, a gyerekeimet kicsit igyekszem jobb irányba terelgetni, a férjem meg hát...  :D a férjem egy tünemény, mert lelkes és támogat ezekben a dolgokban. De másnak eddig még nem mertem témába vágó ajándékokat adni. Nem is tudom, talán túl tolakodónak éreztem volna. Most viszont úgy döntöttem, hogy lehetőségként tekintek erre, hogy nem úgy fogom fel, hogy rátukmálok valakire valamit, hanem hogy megmutatok egy ilyen irányt. Az első ötletem az volt, hogy szappanokat, krémdeót és szilárd sampont vettem Még a sógoromnak is :) Manapság hihetetlen széles a szappankínálat, és fantasztikus összeállításokat, illatokat, színeket, formákat lehet találni. Igyekeztem mindenkinek olyat választani, ami kicsit személyre szabott. Úgy gondolom, sikere volt. A másik ötletem már meredekebb volt, mosható betétet rendeltem minden nőrokonomnak. Emiatt nagyon izgatott voltam, mert ez már azért elég intim dolog, de reméltem, hogy nyitottságra találok. Hát, a mai napig nem jöttek meg a betétek :( Tanulság, hogy ha készítőtől és ráadásul külföldről vásárolok, akkor sokkal több időt hagyjak rá. Az elkészítés is csúszott, és a posta is cserben hagyott. Persze nyilván jók lesznek még valamire :) de azért csalódott vagyok.

Minden évben igyekszem valami saját készítésűt is a fa alá tenni, nem mindig sikerült jó ötlettel előállnom, de azért mindig próbálkozom. Ez már csak a kézműves jellege miatt is egy környezettudatosabb alternatíva. Ezúttal 2 kreálmánnyal rukkoltam elő, biztos, ami biztos :D Az egyik a fürdőbomba volt, amihez saját magam varrtam kis szütyőket, a másik pedig a méhviaszos csomagoló. A fürdőbombákhoz ezt a receptet használtam, és a kertünkből (meg a szomszéd kertjéből) nyáron szüretelt és kiszárított levendulavirágokat tettem bele. Napokig levendulaillat lengte be az egész házat, amíg száradtak a bombák, és a visszajelzések alapján elég jól sikerült :) Biztos, hogy ilyet még fogok csinálni, mert pofonegyszerű.

A méhviaszos csomagoló először mint megvásárolható ajándék jutott az eszembe, aztán hamar rájöttem, hogy ilyet én is tudok készíteni. Leginkább azért tetszett meg az ötlet, mert elég sok olyan ruhám gyűlt össze az elmúlt időben, amit nincs szívem kidobni annak ellenére, hogy szakadt/lyukas/kinyúlt egyszóval használhatatlan, de az anyagát, a mintáját imádom. Ezek a ruháim kaptak egy új életet :) Hogy hogyan készül és mire jó, arról itt olvashattok bővebben. Csak annyit tennék hozzá, hogy a tepsiben olvasztós verzió sokkal lassabbnak bizonyult, mint gondoltam, nekem konkrétan egy éjszakám ráment, mire megcsináltam mindet (kb 20 db, különböző méretek). Igaz, hogy volt benne bénázás is, mert kellett pár db, mire rájöttem, mennyi az ideális mennyiségű méhviasz.

Ó, és a csomagolásról se feledkezzünk meg! Hihetetlen mekkora mennyiségű szemét keletkezik csak azáltal, hogy színes, mintás, csillivilli papírokba csomagoljuk az ajándékokat. Hát, mi ezt egy ideje igyekszünk csökkenteni, és most már csak a gyerekek ajándékai szoktak papírba kerülni. Nekik olyan jó élmény a kicsomagolás! Még nem jöttem arra rá, hogy miként lehetne ezt is megúszni anélkül, hogy ezt elvenném tőlük. A többi ajándékhoz viszont nem vettünk semmi újat, annyi sok papír tasak gyűlik össze mindig, hogy ugyanazokban szoktunk mi is ajándékozni. Most is került hozzánk annyi, hogy a következő karácsony alkalmával sem fog kelleni újakat venni :) 

Összességében nem rossz ez, de bőven van még min változtatni. A kaja például nem véletlenül nem került fel a listára. De talán idén karácsonykor már majd több kapacitásom lesz azzal a résszel is foglalkozni. Tudjátok, apránként :)

(borítókép: pixabay)