Íme egy délelőtti kör a Lidlben. Nem egy tipikusan olyan fotó, amivel zöldebb körökben dicsekedni szokás. Miért mutatom mégis meg? Miért osztok meg én, aki folyton a hulladékmentességről írok, egy ilyen képet?
Azért, mert ez a valóság. Ez az, ami megy. És mert túl sokszor találkozom azzal, hogy csak a tökéleteset, csak a csillivillit mutatjuk meg, hogy tankönyvbe illő képekkel kampányolunk a zerowaste életmód mellett. Pedig ez hazugság, és irreális. Jó, biztosan van, akinek megy, aki meg tudja tenni, hogy mindent, de mindent hulladékmentesen, csomagolásmentesen vásárol, és ez remek dolog. De azt gondolom, hogy a legtöbb embernek ez nem megy.
És szerintem nem is a tökéletes képekkel fogunk megnyerni másokat is a hulladékmentességre való törekvésnek. Ennél sokkal életszerűbb, és egyszerűbb dolgok kellenek. Hiszek abban, hogy a kis lépések is számítanak, és pont arra van leginkább szükség, hogy sok száz millió ember ismerje fel, hogy ilyen kis lépésekre ő is képes! Nem régen osztottam meg az Apránként facebook oldalán egy képet is ugyanezzel a mondanivalóval, de be is teszem ide is, mert nagyon fontosnak tartom:
(forrás: Talpalatnyi történetek)Sajnos én ritkán jutok el piacra. Van zöldséges a közelben, de már többször csalódtam a nála vásárolt zöldségekben. Hentes is van, de még egyszer sem voltam... A Lidlben szeretek vásárolni. Kényelmes és gyors, hogy minden megvan egy helyen. Arról nem is beszélve, hogy ide gyalog is eljutok, míg a piachoz autóba kell ülni. Ez sem mindegy!
A szütyőket gond nélkül tudom használni a pékáruhoz meg a zöldségekhez, gyümölcsökhöz. A felvágott, sajt, áfonya meg paradicsomszósz egyelőre marad a csomagolásában. Az egyetlen, amire azért figyelek, hogy amennyire lehet, újrahasznosítható legyen az a csomagolás. A paradicsomszósz üvegben van. Ha kiürült, anyósomnak szoktam adni, ő nagyon sokféle finomságot tesz el, paradicsomszószt is, szóval visszajut majd hozzám :) Az áfonya kis vödörben van, ezt sokféleképpen lehet használni majd, például ilyesmiben tartom a citromsavat a mosógép mellett. A krémtúrót a fiamnak veszem, aki mostanság alig eszik meg valamit, de tejtermékek mennek, így olyat keresek mindig, aminek a csomagolása újrahasznosítható műanyagból van. Ez is valami. És hát a pelenka... reményeim szerint ez az utolsó csomag. A kicsi már éjszakára is moshatót kap, a nagy meg végre szobatisztul.
Azt hiszem, összességében nekem könnyebben megy a mosható pelenkák meg betétek használata, a tisztító- és mosószerek készítése, mint a vásárlás terén csökkenteni, netalán kizárni a műanyagot. Egyelőre. De nem vagyok szomorú, még csak csalódott sem, mert így legalább van hova fejlődni :)
És te? Neked mi megy könnyebben?