Ha kezdő vagy a hulladékcsökkentésben, de szeretnél gyorsan látványos eredményt elérni, akkor kezdj el gyorsan komposztálni. Miért? Mert a háztartási hulladék mintegy 30%-át komposztálható anyagok teszik ki. Ha ezeket mától nem a kukába, hanem a komposztra dobálod, egyik napról a másikra közel egyharmadával kevesebb szemetet fogsz termelni! És mi viszi tovább az ember, amikor belevág valami új, nagyszabású projektbe? Hát a sikerélmény! Meghoztam a kedved hozzá? Akkor lássuk, hogyan is ess neki!

De ácsi, mielőtt tovább görgetnél, azt gondolván, hogy ez nem neked szól, mert te nem is kertes házban élsz, és a harmadikon erkély nélkül nem lehet komposztálni, akkor szólok, hogy nehogy tovább állj, ez az írás neked is szól!

Na szóval! Mi is az a komposztálás? Ha szeretnél egy tankönyvi, hivatalos definíciót, akkor tessék: egy olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át (Wikipédia). Mint az korábban, a hulladéktörténetes írásban is előkerült, az idők kezdetén az ember által megtermelt hulladék maradéktalanul tudott újra a természet részévé válni. Mindent, amit az ember megevett, hordott, készített, használt, mindent a természetből vett, és mindent a természet kapott vissza. Tökéletes körforgásban és harmóniában éltek. A mi mai, 21. századi életünk már a legapróbb mozzanataiban is gyökeresen különbözik. Szinte minden, ami körülvesz minket, amit megeszünk, hordunk és használunk, egy gyártósorról pottyan az ölünkbe, és felcsillan a szemünk, ha nyomokban tartalmaz valami természeteset. Ezek ahogyan készülnek, úgy is tudnak csak elenyészni, ha egyáltalán képesek rá. Mesterséges körülmények között. Így keletkezik ez a rengeteg sok szemét körülöttünk. Szerencsére, nem minden menthetetlen, és vannak dolgok, amiket visszaadhatunk a természetnek. Nem sok az a 30%, de annál is inkább kötelességünk, hogy ezzel igazán jól bánjunk, mert aztán a végén megint csak mi járunk jól. Ha jó munkát végeztünk, a komposztálás eredményeként olyan tápanyagban gazdag, jó minőségű anyagot kapunk, amiért bármelyik kerti vagy balkon növényünk hálás lesz, és szebb és nagyobb és finomabb virágokkal, termésekkel ajándékoz meg bennünket. Vágjunk hát bele most!

Igen, most már éppen aktuális! Elárulom, hogy én is most fogom kezdeni. Nem rég költöztünk ugyanis kertes házba, és most jött el annak az ideje, hogy saját komposztálót állítsunk fel, és végre a krumplihéj meg az almacsutka, a kávézacc és a WC-papírguriga méltó helyre kerülhessen. Szerencsére volt lehetőségem élőben már látni, hogy megy. Gyerekkoromban a nagyszüleimet figyelhettem, az elmúlt években pedig apósomat, akitől – készülve a mostani életünkre – sokat kérdeztem már akkor is. Így tehát összegyűjtöm itt neked (és magamnak) a legfontosabb gyakorlati dolgokat a komposztálással kapcsolatban.

Mi mehet a komposztba?

Ez talán az egész sztori legsarkalatosabb pontja, ugyanis elég egyszer melle nyúlni, és akár egy egész év munka mehet tönkre. Teljesen nyugodtan dobhatod azonban a következő dolgokat a kupacunkba:

• gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve)
• kezeletlen papír
• gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes aprítani), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot)
• fűrészpor, faapríték
• kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények
• növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)
• haj, köröm

Mi az, amit semmiképpen se tegyél a komposztba?

• dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei (2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot)
• beteg (gombás, fertőzött) növényi részek (ezeket el kell égetni), gyomnövények magvai (3-4 év szükséges az ártalmatlanításukhoz, de gyakran magas hőfokon sem bomlanak el)
• citrusfélék héja, mert legtöbb esetben kezelt
• húsevő állatok ürüléke
• széntüzelés salakja
• állati tetemek
• csont, hús, főtt ételek maradéka, kenyér
• üveg, fém, műanyag, színes papír, pelenka, porzsák tartalma

Mitől fog a sok ügyesen válogatott hulladék komposztálódni?

A komposztálást kedves kis mikroorganizmusok, gombák, férgek, rovarok és giliszták végzik. Nekik pedig három dologra van szükségük a munkához: oxigénre, vízre, tápanyagra. Arra kell tehát figyelned, hogy olyan körülményeket biztosíts, hogy mindenük meglegyen. Az egyik nagyon fontos dolog a szén és a nitrogén megfelelő aránya a komposztban. Akkor a legideálisabbak a lebomlás körülményei, ha körülbelül 25x annyi a szén, mint a nitrogén. Ez azt jelenti, hogy a komposzt háromnegyedét barna hulladékkal kell feltölteni (ez a faág, gally, szalma, ez a szénben gazdag rész), egynegyede lehet nitrogéndús zöld hulladék (zöldségek, gyümölcsök, virágok, fűnyiradék).

Megfelelő mennyiségű oxigénről szintén gallyakkal és forgáccsal gondoskodhatsz, mert ezek biztosítják, hogy a komposzthalom jól szellőzzön. Oxigén hiányában a hulladék rothadni kezd bomlás helyett. Ha túl nedves a komposzt, akkor is így járhatsz, ezért nagyon fontos a nedvességtartalomra is odafigyelni. Az sem jó, ha túl száraz a komposzt, mert az gátolja a mikroorganizmusok működését.

Mekkora komposztálóra van szükség és hol van ideális helyen a kertben?

Ez attól függ, hogy mekkora a kert és hány fős a háztartás, amelyből táplálkozni fog. Azt mondják, hogy egy ember egy év alatt átlagosan 100 kg komposztálható szerves anyagot generál és 100 m2-nyi területen egy év alatt kb 500 kg komposztálható nyersanyag keletkezik. Ezek persze csak száraz statisztikai adatok, te tudod, hogy neked vagy a családodnak milyen igényi és szokásai vannak, mennyit főztök otthon, mennyi zöldség, gyümölcs fogy, mániákus hámozó vagy, vagy inkább héjastól eszed a dolgokat, mekkora a kert, csak fű van, vagy tele vagytok gyümölcsfákkal, fűszernövényekkel, sövénnyel és dísznövényekkel. De támpontnak jók ezek a számok, hogy eldönthesd mekkora komposztálót vegyél vagy készíts.

A helyét érdemes úgy kiválasztani, hogy félárnyékos vagy árnyékos helyen legyen. A sok direkt napsütés, erős szél, sok eső ugyanis nem tesznek jót. Legyen hely körülötte az éppen fel nem használt szerves anyagoknak, és hogy körbe tudd járni az alapos átforgatás céljából. Fontos az is, hogy jó minőségű legyen a talaj, mivel a komposztot közvetlenül a földre fogod pakolni, így hagyva szabad átjárást a komposztban dolgozóknak.

Mit csinálj, ha nincs kerted?

Az elején azt ígértem, hogy kert nélküli alternatívát is hozok. Mert, hogy van ilyen. Nem is egy. Ha a lakáson belül szeretnéd megoldani a dolgot, akkor: gilisztakomposzt! Ebben, ahogy a neve is sejteti, giliszták, pontosabban vörösgiliszták dolgoznak, akik a saját súlyuk felének megfelelő mennyiségű hulladékot is képesek feldolgozni egy nap alatt. Ejha! A gilisztakomposzt működéséről és elkészítésének rejtelmeiről van egy nagyon jó és részletes cikk a Humusz Szövetség oldalán.

A másik opció a közösségi komposztálás. Már több budapesti kerületben és vidéken is egyre több helyen elérhető társasházak között a komposztálás lehetősége. Ilyenkor egy adott terület lakóközösségének bármely tagja beszállhat, hozhatja a gondosan válogatott szerves hulladékát, és bedobhatja a közösbe. Cserébe pedig a kész komposztból is vihet a szobanövényeknek, balkonládában nevelgetett koktélparadicsomoknak.

Akkor beszállsz te is? Kezdjük együtt! Vagy te már régi motorosként évek óta csinálod? Akkor mesélj! Mikor és miért kezdted el? És mire használtad már fel a keletkező komposztanyagot?